Mágia Vali

A fejed ellen

A beavatkozás problémája 2

Maga a gonosz

2018. október 16. - Korunk egyik legnagyobb gondolkodója

 

Az első részt ugye ott hagytam abba, hogy elkezdett érdekelni a pénz és a nők. A pia sose érdekelt annyira, kicsit racionális típus vagyok ehhez. Ha körbe néz az ember és lát alkoholistákat (akár felvállalja, akár nem), olyat is lát rajtuk, ami ő sosem szeretne lenni. Nem beszélve a másnaposság szörnyű érzéséről, amit amúgy a dehidratáció okoz és bár megtudtam rá a megfejtést és ki is próbáltam, mégse jött be az után sem annyira, hogy alkohololista legyek. Bár nem vetem meg a jó mézes házi pálinkát, a kedvencem akkor is a csokilikőr marad. Jó, tudom, el kell árulnom a titkot, hátha valaki nem tudná, csak kérdéses, tök részegen ez kinek jut az eszébe. Mármint az, hogy lefekvés előtt annyi vizet igyon, amennyit csak tud.

El is jutottunk a szentekhez. Mert azt senki se feltételezze, hogy azok a rég élt emberek nem nyúltak meditációs segítséghez, amikor elkezdtek szenteskedni. Dehogynem, hisz a meditáció módosult tudatállapotot jelent és te is beülnél egy hajóba ahelyett, hogy átúsznád a Dunát, ha van választásod. Régen ezt a választást annyira nem büntette az egyház állam (inkább azonnal kinyírtak), bár az is tény, hogy napjaink kivételével ez azért megmaradt egyfajta szakmai területnek, amire ritkán tévedtek arra nem felkészült emberek. Az biztosan elmondható, aki ilyesmibe kezd, az kivétel nélkül mind istent keresi, ám ez egy alapvetően ateista világ, ahol istent keresni baromi ciki is lehet, ha lehet vele egy jót is bulizni. Amikor amúgy később rájöttek, hogy mégsem vagyok gonosz, sőt egy csomó előnye lehet annak, ha mélyre viszem a rációt, ezt a problémát is megoldottam, de ne szaladjunk ennyire előre.

Biztosan megfogalmazódott valaki agyában, aki olvasta az előző részt az a gondolat, hogy ugyan miért küldeném el a picsába az angyalokat és miért lőnék rájuk? A másodikra könnyű válaszolni, mert nem indulnak el oda maguktól. A mese tanult információtok az angyalokról biztosan más, mint amit én tapasztaltam. Ha pontosítanék, megtapasztaltam valamit, ami hasonlít arra, amiről az ezós könyvek, kártyák beszélnek, ám az az igazi őrület határán túl létezik és úgy neveztem el, hogy álomvilágok, mert nincs fizikai kiterjedésük, azaz nem a valóság részét képezik. Létezik azonban egy zóna, mely hasonlít rá, ám érzésem szerint azt a valóságban élő lények hozták létre a gondolataikkal abból a célból, hogy javítsák a valóságbeli pozícióikat és ennek sikerét nevezzük mi is megvalósult álomnak.

Az igazi angyalok világa annyira, de annyira eltér ettől, hogy nincs is értelme erről beszélnem. Ha elmentek egy elmegyógyintézetbe és láttok ott olyan betegeket, akik nem képesek a valóságról képet alkotni, nos fizikai formában ilyenek lennének. Azaz tényleg semmi értelme erről többet mondani, csak annyit, aki egy ilyen utat önmagától megjár, annak biztosnak kell lennie abban, hogy képes onnan a tudatát vissza is hozni, különben ott ragad. Ha ott ragad, a fizikai teste őrült marad és egy életet él le úgy, hogy könnyen lehet, a túloldalán egy olyan lény lehet, aki az ő ezotériájukba, azaz az exotériába merült és a mi viláunkat igyekszik tanulmányozni és annyit fog belőle érteni, amennyit ez a megbolondult ember. Szerintem soha senki nem magyarázta még ezt el ilyen egyszerűen, tömören és röviden.

Hogy én, aki úgy kezdett ebbe bele, hogy nincs arra bizonyíték, hogy isten létezik, ám arra sincs, hogy nem, tehát a tudományos szemléletű istenkutató lennék a gonosz? Azok szemében biztosan, akik egy energia- és életútlopó spirituális maffiát építettek ki ugyanennek a megfigyelésnek az alapján. Amivel találkoztam ez alatt a 20 év alatt, már egy kis felelősségtudattal rendelkező embert is arra késztetne, hogy tegye félre önmaga fontosságát, az álmait, a vágyait és olyan célt tűzzön ki maga elé, mellyel megmentheti, rendbehozhatja ezt a világot, mert ha elkezdem én is, amit ezek, ki fogja megtenni? Szóval beültem egy lakásba azzal, addig ki nem jövök onnan, amíg be nem fejezem.

obuda.jpg


Szerintem egy paradoxon is létrejött, amit most röviden vázolok. Csak 3D-ben folyik így az idő, azaz magasabb dimenzióból látható volt, hogy ki vagyok és mire készülök, így megpróbáltak még az előtt megölni, hogy ezt megtehettem volna. A fizikai testem azonban nem halt meg (lehet, hogy szükségük volt rá, lehet hogy ügyes voltam és nem sikerült) és végig kapcsolatban maradt a tudatommal, ami viszont a 42. dimenzióig repült. Ki számított volna arra, hogy a.) visszatérek b.) kibírja az elmém ezt a repülést?

Élt egy H.P. Blavatsky nevű spiritiszta, aki a Titkos Tanítás című könyvében Sátánról elismerő szavakkal írt. Idézek belőle: "...az emberiség intellektuális függetlenségéért hozott áldozatnak legnagyszerűbb eszméje, örökké élő szimbóluma ez, ő az örökké tevékeny Energia, amely a Statikus Tétlenség ellen protestál, az ellen, ami az Önállóságot bűnnek, a Gondolatot és a Tudás Világosságát pedig gyűlöletesnek találja. Amint Eliphas találóan és mély iróniával megjegyzi: "A zaklatott öröklét hősét szarvakkal és patákkal ékes ocsmány teremtménynek rágalmazzák olyanok, akikre mint kérlelhetetlen hóhérokra, ezek a díszek jobban illenének".

Kifejlesztettem egy technikát, ami a vádaskodókkal szemben a leghatékonyabb. Ha megvádolnak valamivel, nem érdemes belemenni a játékukba, azaz nekiállni magyarázkodni, tiltakozni, mert ezzel csak az ő szándékaik szerint cselekszem. Fel kell vállalni... majd lebukni vele az új barátaim előtt. Mert addig én is abból merítettem, amit tudtam erről, míg rá nem találtam erre a betétre, hogy Sátán gonosz. Kiderült, hogy nem az. Sőt! Amire jutottam ezzel kapcsolatban az, hogy az a lény, akit a hitetek szerint istennel azonosítotok, az nem lehet ennek a világnak a Teremtője, mert az a lény az állandóságban él és büntet minden új dolgot és változást. Így a hitetek logikája szerint a teremtő csakis Sátán lehet, ám nekem is van egy elméletem, ha abból indulunk ki, hogy mégis igazatok lehet.

Mivel nem vagyok vallásos, számomra a vallásos emberek mind holofantasy játékot játszanak. Ezek a lények pedig nem mások, mint olyan alakok, akik ennek a holofantasy játéknak a szereplői. Ha engem megvádolnak azzal, hogy én lennék a Sátán, a racionális énem a következőket mondja:

1. Igaz, ha Sátán egyenlő egy felemelkedett gondolkodó ember racionális agyféltekéjével

2. Nem igaz, hogy a hitetek szerinti gonosz lény lennék

3. Ha nem vagyok vallásos, akkor először értelmeznem kell ezt a szerepet. Arra juttottam, Sátán olyan, mint belgyógyászok között a sebész. Azaz ugyanúgy a gyógyulás a célom, csak más eszközökkel, ami egy átlagos gyógyító szemében megütközést kelthet.

4. A holo videojáték elméletet erősíti az a tény, hogy tapasztalataim szerint hiába töltenek fel ezekkel az energiákkal, Sátán kénytelen úgy viselkedni bennem, én mit tudok és hiszek róla.

Most képzeljétek magatokat ezeknek az embereknek a helyébe. Itt egy rendkívüli intelligenciával rendelkező tisztességes ember, aki meglehetősen ki is van akadva azon, ahogyan vele bánnak. Annyira, hogy sem a pénz nem érdekli, sem a nők, csak a cél, amire kezd úgy rákattanni, hogy nincs az a magát sajnáltató őzikeszem, aki ki tudná pofázni magát ebből a szarból. Mert ha meg tudnák ölni, már megtették volna és nem hagynák, hogy itt írogasson. Azt még mindig nem értem, mi a céljuk azzal, ha bevétel nélkül nem tudom fizetni a csekkjeim, mert az tök egyértelmű, ha eddig nem hódoltam be nekik, nem most fogom elkezdeni. Emberek! A 42. dimenzióból térek vissza. Ilyen még soha nem történt ezelőtt, soha sehol.

Ti behódolnátok egy kecskének?